Bemutatkozás

A Csillagászat Éve 2009 bemutatása

Bevezetés

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve. Az ENSZ és az UNESCO által meghirdetett év nagyszerű alkalom arra, hogy minél szélesebb körben megismertessüka csillagászat eredményeit. Négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre, és a teleszkóppal történő legelső távcsöves megfigyeléseket elsősorban Galilei nevéhez kötjük. Amint az általában lenni szokott a nagy újítások esetében, természetesen Galilei kortársai is folytattak csillagászati megfigyeléseket, azonban Galileo Galilei volt az, aki a leghatásosabban interpretálta a távcsőben látottakat. Megfigyelései Kopernikusz napközéppontú világképét igazolták. A Hold korábban nem ismert felszíni alakzatai, a Vénusz fázisváltozásai, a Jupiter holdjai és a Nap foltjai mind-mind egy új világ felfedezésének első lépéseit jelentették, mégpedig egy olyan világét, melynek immár nem az apró Föld a középpontja.

Galileo Galilei egyik távcsöve (Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze

A Galilei-élmény

A Csillagászat Éve 2009 bemutatása A Galilei-élmény átadása volt a XX. század legnagyobb hatású magyarországi csillagászat-népszerűsítője, Kulin György legfontosabb célkitűzése. A távcsövön át, „élőben” megszerzett tapasztalatok ma, az internet korában is fontosak, hiszen nincs semmi ahhoz fogható, mint amikor valaki életében először távcsövön át megpillant egy új világot – akárcsak Galilei. Alapítónk, Kulin György szellemében a Magyar Csillagászati Egyesület is mottójának tekinti a Galilei-élmény átadását, és feladatának a csillagászati ismeretek terjesztését.

"Az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott." Kulin György hat évtizeddel ezelőtti célkitűzése ma, az űrkorszakban talán még aktuálisabb, mint megfogalmazása idején. Ennek szellemében hirdették meg hazai csillagászati intézmények a Galilei- és a Kepler Országos Diákvetélkedőt, továbbá a 400 éves a távcső elnevezésű rajzpályázatot. A tehetséggondozás jegyében indítottunk csillagászati gyermekszakkört a Polaris Csillagvizsgálóban.

Égi látnivalók 2009-ben

A Szaturnusz - Éder Iván felvétele 2009 sajnos nem bővelkedik látványos égi eseményekben. Bár július 22-én lesz az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása, ebből azonban hazánkban semmit nem láthatunk – a megfigyelésre legkedvezőbb helyszín Kína és a Csendes-óceán lesz, a totalitás hat és fél percig tart.

Az égi látnivalók távcsöves bemutatására azonban jó lehetőséget nyújt az április 2–5. között világszerte megrendezett "100 óra csillagászat" elnevezésű akció. Ekkor az első negyed táján levő Hold és a Szaturnusz jelenti a legfőbb látványosságot. Az év folyamán bőven lesz mód megismételni mindazokat a megfigyeléseket, amelyeket Galilei végzett. Az év elején nyomon követhetjüka Vénusz fázisváltozásait. Nyáron és ősszel a Jupitert és négy legfényesebb, ún. Galilei-holdját figyelhetjük meg. 2009-ben a Szaturnusz különleges látnivalóval szolgál: egész évben közel éléről látjuk nagyszerű gyűrűrendszerét – ennek mibenléte Galileinek is sok fejtörést okozott. Az év során látható jelenségekről a Meteor csillagászati évkönyv 2009 nyújt részletes előrejelzéseket.

Meteor ’09 Távcsöves Találkozó

Az MCSE nagy nyári találkozóját augusztus 19–23. között rendezzük Tarjánban. A jubileumi évben rendezett találkozón Galilei négyszáz évvel ezelőtti távcsövétől a Galileo navigációs rendszerig áttekintjük mindazt, amit a távcső bevezetésével kezdődött tudományos-technikai forradalom jelent az emberiség számára.

A csillagos égbolt védelme

Az egyre növekvő fényszennyezés a csillagászati megfigyelések legnagyobb problémája. Generációk nőhetnek fel úgy, hogy szinte semmit nem látnak az éjszakai égbolt szépségéből. Reméljük, a Zselicben hamarosan létrejöhet Európa első sötét égbolt rezervátuma, emellett azonban mindenütt nagy szükség lenne arra, hogy minél sötétebb maradjon éjszakai égboltunk.

A Csillagászat Nemzetközi Éve kapcsán azok az akciók is nagyobb hangsúlyt kapnak, amelyek a fényszennyezésre hívják fel a figyelmet. 2009-ben az Egy óra a Földért akció március 28-án estére esik. Arra kérünk mindenkit, hogy aznap este 8 és 9 óra között minél több energiafogyasztót kapcsoljanak ki, különösen azokat, amikre nincs szükség. Egy órányi energiatakarékosság természetesen nem váltja meg a világot, az akció célja az, hogy minél többen gondolkozzanak el bolygónk jövőjéről.

A másik nagy nemzetközi megmozdulás, a Globe at Night (GaN = A Földgolyó éjjel) március második felére esik. A programban az éjszakai égbolt fényességét állapíthatják meg az érdeklődők egyszerű csillagszámlálással, illetve a célra kialakított fénymérő berendezéssel.

Bővebb információk fényszennyezés-ellenes honlapunkon: fenyszennyezes.csillagaszat.hu.

Internetes ismeretterjesztés

A csillagászat évének egyik fontos eleme az internetes ismeretterjesztés. Szerencsére ezen a téren egyesületünk már szép eredményeket ért el, csillagászati hírportálunk (hirek.csillagaszat.hu), amely 2008-ban az Év honlapja különdíjat is elnyerte, egyike a leglátogatottabb hazai ismeretterjesztő honlapoknak. A világháló lehetőségeit kihasználva máris több száz csillagászati előadás tölthető le egyesületi médiatárunkból (www.mcse.hu). A Csillagászat Évével kapcsolatos programjainkról, rendezvényeinkről jelen honlapon (www.csillagaszat2009.hu) tájékoztatjuk az érdeklődőket.

Asztrofotós kiállítások

A digitális fotótechnikának köszönhetően egyre látványosabb felvételek születnek az égitestekről, az égi jelenségekről. Egyesületünk tagjai is szép eredményeket értek el az asztrofotográfia terén. Több asztrofotós kiállítást is tervezünk 2009-ben, melyekkel – bízunk benne – sikerül közelebb hozni a csillagok világát az érdeklődőkhöz.

A Csillagászat Éve 2009 bemutatása
Az Orion-köd