Főoldal arrow Cikkek arrow Hírek, videók

Építsük meg Galilei távcsövét!

Szerző: Mizser Attila | 2009. március 06. péntek 17:40   
A német AstroMedia távcsőépítő szettjének segítségével megépíthetjük Galilei eredeti távcsövének működő "másolatát".

Az AstroMedia papírból összeragasztható műszermodelljeinek kínálatát 2009-ben A történelmi Galilei-távcső elnevezésű készlettel bővítette. A Budapesti Távcső Centrumban 3900 Ft-ért beszerezhető hajtogatós-ragasztgatós készlettel - néhány óra munka árán - egy olyan kis távcsőhöz jutunk, mely nem csak a polcon mutat jól csillagászati könyveink társaságában, de egyszerű optikái révén híven reprodukálja azt, amit Galilei láthatott az égből kezdetleges kis műszereivel.

Építsük meg Galilei távcsövét!

Galilei eredeti távcsöve a Firenzei Tudománytörténeti Múzeumban.

Építsük meg Galilei távcsövét!

Két A/4-es lap a távcsőépítő készletből

Építsük meg Galilei távcsövét!

Az elkészült tubus a Polaris könyvespolcán...

Építsük meg Galilei távcsövét!

...és használat közben

A papírtávcsövet nekünk magunknak kell összeraknunk, pontosan kivágva és a leírásnak megfelelően hajtogatva az A/4-es lapokra nyomott alkotóelemeket. Az elemeket pontosan egymáshoz ragasztva - némi munkával - kész is a kis Galilei-távcső, melynek eredetijét a Firenzei Tudománytörténeti Múzeumban őrzik. A modell objektívje 42/780-as egytagú, síkdomború lencse, melyet egy blendével 20 mm-esre kell szűkíteni. Az okulár -65 mm gyújtótávolságú negatív lencse, mely szintén egytagú. Az egyszerű optikai elemek dacára a kis távcső valóban megmutatja a Hold krátereit és a Vénusz fázisát - a Jupiterre és holdjaira kicsit még várni kell, vagy pedig korán kelni... A látómező kicsi, ez a Galilei-féle elrendezés nagy hátránya - de a tudós is ilyen rendszerű távcsővel végezte korszakalkotó megfigyeléseit!

Annak ellenére, hogy az objektív és az okulár is egytagú, a kis műszer meglepően kicsi színi hibát mutat. A március 6-i "tesztelés" során szépen mutatta a Vénusz sarlóját és a Hold krátereit: a Tycho, a Clavius, a Copernicus könnyen azonosíthatóak voltak, akárcsak a hatalmas romkráter, a Sinus Iridum az Esők Tengere peremén. Galilei idejében azonban még nevük sem volt ezeknek a krátereknek, melyeket a tudós nagyjából ugyanúgy láthatott, mint most mi... Galileo Galilei azonban pontosan tudta, hogy a nagy sötét foltok a Hold arcán nem tengerek - a tenger (Mare) elnevezés sem tőle származik.

Építsük meg hát mi is a magunk Galilei távcsövét a csillagászat évében!