A csillagok törvényei

A csillagok törvényei címmel az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati
nyomtatványaiból 2009. június 9 – szeptember 30. között tekinthető meg kiállítás

Közismert tudománytörténeti tény, hogy a XV–XVI. század a csillagászat történetének egyik legaktívabb korszaka. A humanista polihisztorok legtöbbje egyaránt foglalkozott az ebben az időszakban még elszakíthatatlan szálakkal egymáshoz kapcsolódó asztronómiával és asztrológiával. A mozdulatlannak vélt Föld ekkor „szűnt meg” a Világegyetem középpontja lenni. Jóllehet a geocentrikus világképet már a XV. század elejétől sokan vitatták, s helyébe a legfantasztikusabb képzeteket gondolták ki, az új, heliocentrikus világkép alapelveinek, matematikai teóriájának a megalkotása még több mint egy évszázadon át, a XVI. század első évtizedéig, Kopernikusz először csak rövid, hat fólió terjedelmű, kéziratban megfogalmazott Commentariolus című művéig váratott magára.

A kiállítás három nagyobb egységre tagolódik. Előzmények címen, megközelítően kronologikus rendben mutatjuk be a XVI. században is megjelent, jóval korábban élt, asztronómiával foglalkozó gondolkodók teljesítményét. Válogatás a XVI. századi teljesítményből címen közel negyven dokumentumot láthatnak az érdeklődők. A gondolatban Kepler teljesítményével kiteljesült XVI. századi asztronómiai teljesítmény bemutatását Kitekintés címen Galileo Galilei és Giovanni Battista Riccioli egy-egy alapvető munkája bemutatásával folytattuk. Alakjuk megidézésével – utalva a következő évszázadok gondolkodóira – zártuk le a kiállítás anyagát.

A kiállítás reprezentatív válogatás az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati nyomtatványaiból, melyet a Csillagászat Éve tiszteletére mutat be. A látogató éppúgy szembesülhet a középkori arab (például Abd al'Atiz ibn 'Uthman, al-Kabisi) és a keresztény (például Johannes de Sacrobusto) csillagászat ebben az évszázadban is nyomdafestéket látott műveivel, az 1468–1469-ben Hunyadi Mátyás udvarában élő és alkotó Johannes Regiomontanus munkáival, Jakob Schönheintz, a latroasztrológia kiemelkedő alakjának teljesítményével, mint például Abraham ben Samuel Zacuto, Petrus Apianus vagy Caspar Peucer, továbbá Kopernikusz és Tycho Brahe nyomtatásban megjelent munkáival.